:
Szeress most! – nekem elég épp ennyi,
Ám ne kérdezz a régmúltról soha,
Félek elmondani, az élet mily
Zord, kegyetlen és néha mostoha.
Szerelmed boldogságom növeli,
S lelkemben ismét fürdik a gyönyör,
Bár sokszor a bánat szívemet öleli,
A magány már régóta nem gyötör.
Hiszek boldogságba, szerelembe,
S egem kékjén aranyló nap ragyog,
Nem ijeszt a sötét végtelen sem,
Hisz veled kedves, oly boldog vagyok!
Nem kísért a szomorú szenvedés,
A bánat sem mar, nem bánt, nem harap,
Messze már a magányos rettegés,
S lelkem békésen – nevetve kacag.
2006. június 16.
(91 szó a szövegben) (674 olvasás)
andika: (07-05-2006 @ 08:05 am)
szépen folyó sorok Zsukám szép vers tetszett az írásod puszillak szeretettel andika
blue: (07-05-2006 @ 08:37 pm)
Szerelemes soraidat öröm olvasni. pusza: )))))
zsezse11: (07-05-2006 @ 08:59 pm)
Versed olyan szép és teljes, mint a rózsák a képen.
Sok boldogságot!!
Netelka: (07-05-2006 @ 10:12 am)
Nagyon szép :)
Angeli: (07-05-2006 @ 10:53 am)
Szép...
Zsuka49: (07-06-2006 @ 06:49 am)
Köszi nektek!!:)))
PUsz: Zsu
Anna1955: (07-06-2006 @ 06:58 pm)
Gyönyörű...:)))))) Boldogság sugárzik belőle...jó ilyent olvasni nagyon...:))))
prayer: (07-06-2006 @ 07:16 am)
Rátapintottál a lényegre! Igazad van! Addig szeress, mig élünk!
persecuted: (07-06-2006 @ 08:39 am)
Boldog vers:))) Szeretem:))
Lacoba: (07-07-2006 @ 05:41 am)
Zsuzsa szép vers!
emericus: (07-07-2006 @ 06:55 am)
Megható, szép vers.
soman: (07-07-2006 @ 08:18 am)
Szép veresedből kiáramló pozitív töltöttségű életérzést öröm volt olvasni!
Zsuka49: (07-08-2006 @ 06:03 am)
Köszönöm, jól esnek szavaitok!:)))
Puszi:Zsuzsi