itt állok ellőtte
 forgok körbe-körbe
vetélytársat  látok
amott a tükörbe
meglepődve néz rám
szeme mégis ragyog
elálló fülei
neki is oly nagyok
ahogy közel lépek
ő meg felém mozdul
kissé jobbra nézek
akkor balra fordul
el akarom űzni
ne legyen előttem
előző társát is
könnyedén lelőttem
nem volt kire néznem
tükröm összetörve
nélküle ott álltam
kissé meggyötörve
most már nem kapkodok
figyelem, mit akar
fura ábrázata
ugyan kit is takar
a szemébe nézek
tekintetem állja
odanyújtom kezem
hamar megtalálja
kedvesen mosolyog
olyan jó, hogy látom
most már bár mit tehet
én is azt csinálom

2006-07-16