Ligeti Éva:  Jelenidő

jelen vagy te is, én is
csak azt tudnám mi az oka
ennek a nagy tolongásnak
bár lenne tippem mégis
csak hát a legfelső foka
lenne a ragaszkodásnak

talán a legjobb érzés
végre valaki van velem
aki most épp engem szeret
elég egy apró jelzés
tekintetem rád emelem
már is betölti a teret

ahogy itt állsz előttem
lépnék, hogy átöleljelek
mint csobogó vizet a part
vonzalmam még erőtlen
fontos, hozzád közel legyek
két karod szinte fogva tart

csak mi vagyunk itt ketten
a pillanat öledbe zár
ám a rabság perce édes
élvezem önfeledten
látod lelkem színes bazár
lényem szerelmedre éhes