Halott rét
Nézd Kedves! Mennyi virág nyílt a halott réten
(és mennyi halál nyílt valahol, egy virágos réten)
az elmúlt héten! Talán még a rét is egészen
élőnek hitte magát. - Amelyiken az a sok virág,
persze!- S nem a halált nyíló virágtenger!
E holt térben szépen nyílt a sárga tűzvirág is.
Melynek lángja, ha nem is az égig világít,
de azért egész szépen égett. Elégetett mindent
mit elébe tett a végzet. S miután itt végzett
a lángvirág, mint aki jól végezte dolgát, elaludt.
S a láng martaléka, az élet, mely a tűzben csak hamu,
és semmi lett, nyíló bimbójában ért a réten véget.
Elég már! És tényleg. Elégett.
A száraz széna, a gyom, mind csak préda
volt a lángnak. Miképp a kopasz ágak, és még
egy üres madárfészek. Martaléka a tűzvésznek.
- Amelyiken a virágok tűzhalált éltek-
(És Életek virágoztak valaha régen)
Létünk lapos rét. Tűz éleszti s rombolja szét.
2005. 02.04
|
|