:
elhullajtottam lyukas zsákomból
utolsó féltett kincsem,
szépen fénylő, igaz csillagom.
nem ragyog már ágyam fölött az éjben,
nem fűz sugárkoszorúba úgy,
mint régen és üres a magány, mit
maga után itt hagyott.
törlöm le keserű könnycseppjeim, hogy
ne lássa senki feneketlen bánatomat.
felnézek az üres égre, gondolok
a tegnapból nyíló holnapra, és foltozom be
csillagomat visszaváró csodaszép zsákomat.
(46 szó a szövegben) (691 olvasás)
blue: (08-17-2006 @ 09:20 pm)
Sajnálom, hogy kihullott a csillagod, talán korábban kellett volna a zsákot befoltozni. Nagyon szép verset írtál. puszi: gaby
csitesz: (08-17-2006 @ 10:45 pm)
Szerencsére sikerült időre befoltoznom azt a zsákot. Most már nagyon vigyázok csillagomra.
köszi a figyelmeztetésket.
puszi Józsi
Eroica: (08-17-2006 @ 10:54 am)
Csitesz! Miért nem foldoztad be azt a lyukas zsákot még azelőtt, mielőtt kihullott volna belőle a csillagod?
Különösen akkor,ha még-varrni is tudsz?????
Szeretettel: Eroica
zsuka49: (08-18-2006 @ 08:52 am)
Szép a versed Józsikám, gratula!:)))
Puszi:Zsuszi
