:
szélesre feszített szárnyakony
suhansz a szitáló csillagfényben.
hűvös szellők segítik röptöd
az ébenfekete éjben.
szárnyad alatt a város.
őrized lakói
álomba-gyúrt menedékét.
vigyázol a csöndre, hogy
ne zavarja semmi
az elmúlt nappalok fényét.
(24 szó a szövegben) (697 olvasás)
szemilla: (08-23-2006 @ 03:28 pm)
el tudom képzelni, hogy megyek az utcán, és ezeket a sorokat mormolom magamban... (van benne egy pont, ami felesleges- szerintem) szép! igazán szép!
csitesz: (08-23-2006 @ 04:38 pm)
Örülök, hogy tetszik. Melyik az a pont, amelyik felesleges? Írd meg légyszí. és megnézem.
köszi Józsi
zsuka49: (08-23-2006 @ 05:15 pm)
Nekem így tetszik, ahogy van!!:)))
Zsuzsi
Eroica: (08-23-2006 @ 07:38 pm)
Röpültem , s irígylem a csillagokat meg a repülőket,mert szárnyalni tudnak képzelet nélkül is!
