boldogok a gazdagok, mégha
ládában nem is gyűjtenek
csillogó pénzeket.
boldogok ők akkor is, ha
palotájuk nem ostromolja
a messzi kék eget.
boldogok, ha dübörgő
vasszekerek dizájnos kormányát
nem markolja kezük.
helyette egy-egy virág levelét
simiítja tenyerük.
boldogok, ha nem Armani öltöny
feszül szolizott-kigyúrt testükön.
ha hallgathatják madarak énekét
párás hajnalon,
pihenve győrött koöpenyükön.
az sem baj, ha nem harsog
a Dolby-sorround, és nem villog
plazma TV-ék kígyózó sora.
helyette felvillan szemükben
gyermekeik boldog mosolya.
ilyenkor a kincsesláda
nevetéssel lesz tele.
az Ég lejön a Földre,
mert a távolsagból van elege.
vasszekerek rozsdállnak
bontótelepeken,
a gazdagok gyermekeikkel
versenyt futnak
víz-áztatta homok-tengereken.
boldogok a gazdagok, mert
gyűjtenek örök kincseket.
körülveszi őket jövőjük:
a gyerekek, és a szeretet.