Láttam én sok piramisut,
de nem adtak tiramisut.
átúsztam a Nílust hamar,
világcsúccsal, mert egy kanyar-
ban ott voltak a krokodilok.

Utaztam én tevén rendben,
föl is törte jól a seggem,
köpködött ő engem szépen,
le is smárolta a képem.
Ráadásul fiú volt.

Várt reám a szép Szahara,
csak az megy, kinek van bogara,
bámulni sok homok dűnét,
skorpiónak szólni: tünjél,
mert én szólok anyósnak, és jaj neked!

Karthagónak van sok romja,
zsebemben 10 rumarom(j)a,
hozzá a sok vegyi kegyszer,
vegyész leszek én majd egyszer
a Zwack Unicumnál.

Őserdő fáin majmok ülnek,
zabálnak, vagy közösülnek,
figyelik a hülye magyart,
egy liánnal hogyan kavar.
Tarzant játszik.

Fokvárosnak nincsen párja,
csak a fogam így ne fájna,
be is mentem egy kocsmába.

Mondtam én, hogy hello nigger!
A székéből csendben kikel,
Ökle köröz fejem körül,
a fogam meg csendben röpül.
Lám, a fejlett ingyenes, egészségügy ellátás!

Epilógus:

Hazaérve Budapestre,
derültem én szuper kedvre,
csempészárum sok teveszar,
jobb lesz, mint a pesti kutyaszar.