:
az álom éjszaka nem jött át szobámon,
nem lóbázta lábait, mint szokta,
fáradt szempillámon.
gondolt egyet,
fogta kopott tarisznyáját,
s elindult, hogy elmondja a Világnak
magányát.
útközben könnyeivel megöntözte
a kiszáradt rétet,
bágyadt karjaival átölelte
az üres messzeséget,
jéghideg szél karmolta gyenge testét,
hangosan siratta elvesztett Kedvesét.
(41 szó a szövegben) (687 olvasás)
Lyza1: (08-30-2008 @ 07:17 am)
Csiteszem, nagyon szép a tartalom és most már a forma is!...:)))))))...Lyza
alamina: (08-30-2008 @ 08:27 am)
Szép a versed Józsi.Ebben is van valami ártatlan báj. Tetszett. Ildi
janos51: (08-30-2008 @ 08:42 pm)
Lírikus írásod már kopogtat rendesen...
Üdv
János
AngyaliAndi: (08-30-2008 @ 11:53 pm)
Szép, fájó, remélem csak álom... Puszillak!
piroman: (09-01-2008 @ 08:21 am)
Hm. Kapsz egy ötöst! :)
wanderer75: (09-01-2008 @ 10:51 am)
Nagyon szép, szomorkás ...
erda: (09-01-2008 @ 12:21 am)
Nagyon szépen szól a dalod, gratulálok! :))) Éva