Cím: A folyamat.... Szerző: skorpio - Kováts Péter (02-17-2007 @ 06:07 pm)
:
Mikor rájössz majd, hogy minden dolog minek eddig része voltál, magától is megy tovább, és bár hitted, fontos hogy ott légy, most megy minden nélküled. S a világ mely eddig tátott szájjal bámulta tehetséged, hunyorogva másra néz, feledve ott léted szépségét, már félredob, mint megunt, elavult rossz szokást. És kik eddig szavad lesték, s tőled vártak mindenre megoldást, zavartan,félmosollyal szólnak: Meglátogatunk majd. S tettetett irigyen sóhajtoznak: Öregem, de jó már neked!
Mikor a csörgőóra reggel már nem sürget új napra fel, és nincs hová sietned, mert léteddel elszámolni már nem kell senkivel. Elindult a folyamat, hogy kiszokj az e világi létből s rajtad áll meddig tart. Emlékszel mily hosszú volt, míg bele jöttél? Sírva és rúgkapálódva eszméltél, s mily sok volt tanulni!: Beszélni, járni, magadat megtalálni, társra lelni, fontosnak lenni, beleszokni, hogy része vagy. Az életed első fele azzal telt, hogy megértsd a világot. A második, meg hogy a világ megértsen téged. És a folyamat elfogad, már Te vagy ki alakítod a részeket, s összeilleszted, fogaskereke lettél egy hatalmas gépezetnek, melyben vannak dolgok mik tőled indulnak, vannak mik belőled táplálkoznak. Vannak emberek kikre számíthatsz, és vannak kik csak rád számítanak. Aztán jönnek mások, és egyre több dolog megtanul nélküled működni. És lassan fogynak kikre számíthatsz, és lassan kik rád számítanak. És lassan rájössz: már nem lehetsz kezdet, a folyamat megtanult tőled már mindent és neked sem nyújt már újat. S ami most előtted áll, mindezt szép lassan elfejteni, csak fordított a sorrend. Előbb a sokaságból lépsz ki, s hagyod dolgod az újonnan jötteknek. Aztán elhagy a szerelem, mint érzés,és szeretetté csillapul Nem rohansz már féktelen, járásod lassul, Megfontolva szólsz már, egyre kevesebbet s magadról a világot leszoktatni elkezded, hogy mikor párnád egy kereszt alá kerül, elmúlhass észrevétlenül.
(288 szó a szövegben) (714 olvasás)
skorpio: (02-17-2007 @ 06:11 pm) Kedves Barátaim.
Megvallom őszintén nem volt türelmem verset faragni ebből a gondolatfolyamból, pedig talán megérdemelné.
Netelka: (02-17-2007 @ 09:16 pm) Talán nem is baj, skorpio. Érezhető a sorokból, hogy csak úgy folytak belőled, és szerintem neked most ez is kell. Jobb, ha most nem zabolázod a szavakat, hagyd áradni őket. Ha igazán verssé akarnak összeállni, meglátod, maguktól is megteszik.
blue: (02-18-2007 @ 03:12 pm) Szerintem nem is kell verset faragnod belőle, pont jó úgy ahogy van. szeretettel: gaby
skorpio: (02-18-2007 @ 04:22 pm) Kedves Aqa.
Örültem neked, hogy itt is látsz és én is látlak.
Kösz a véleményt.
skorpio: (02-18-2007 @ 04:23 pm) Köszönöm Gabi
Igen amikor leirtam már láttam nem szabad sem hozzátenni sem elvenni belőle.
meva: (02-18-2007 @ 06:31 pm) Kedves skorpio! Nagyon szomorú gondolataid vannak, az okát, azt hiszem, tudom. Én így látom: Ha egy ajtó becsukódik, akkor egy másik kinyílik. Te ne tudnád megtalálni azt a másik ajtót? Sok szeretettel: Éva
Anna1955: (02-18-2007 @ 07:14 pm) Minden kornak megvan a szépsége, hidd el. Csak nyisd ki a szemed, és rájössz, hogy az élet mennyi új dolgot tartogat még neked. Nehéz elfogadni a változást, a fizikait és a lelkit is...De csak rajtad áll, meddig nehéz...Fel a fejjel...:)))
Lacoba: (02-18-2007 @ 07:31 pm) Engem is szorongat időnként hasonló érzés Skorpio. Mégis más a megközelítés. Nem kell ezt tördelni, hiszen talán ez a lényege.
Si: (02-18-2007 @ 08:03 am) Mára a vers fogalma nagyon kitágult. Elismert és befogadott a "prózavers". Hagyd meg ezt a variációt is. Így is érezhető a sorok belső ritmusa, lüktetése. Ha újra megírod, az egy másik vers lesz.
naiva: (02-18-2007 @ 11:48 am) Nagyon sarkítva írod le ezt a folyamatot, bár ha belegondolok sokmindenben igazad van... de ez azért mégsem egészen így van...Ne írd le, inkább írd ki magadat, mert nagyon jól írsz!
skorpio: (02-18-2007 @ 12:21 pm) Kedves Neti
Örülök, hogy "figyelsz" rám. Igen azt hiszem igazad van ha versként születik meg az az igazi.
skorpio: (02-18-2007 @ 12:22 pm) Kedves SI
igen én is éreztem, hogy vannak benne ritmusok, versszerű dallamok, ezért is sajnálom, hogy nem lett vers belőle, dew ez már igy született és igy is marad.
skorpio: (02-18-2007 @ 12:24 pm) Kedves Naiva
Igen amit leírtam az "eszsencia" talán nem mindenben pontos megfogalmazása a "folyamatnak" de azt hiszem a lényeget tekintve igaz, vagy csak igaznak érzem.
Aquarius_: (02-18-2007 @ 12:46 pm) Jó ez így...szerintem nem kell feltétlenül megzabolázni a gondolatot, szőrén üld meg, és magától verssé válik. A zabla is csak akkor jó, ha nem töri a szárnyaló gondolatot sehol, és eltűri...Barátsággal: Aquarius
Árvai,Emil: (02-19-2007 @ 06:28 am) "Minden kornak meg van a szépsége" - írta Anna. Igen. Minden kornak meg lehet, meg lehet keresni-találni a szépségét, tartalmát. Ha sikerül erre felkészülni, jó. Ha váratlanul-hirtelen szakad ránk egy változás, mindig vonhat maga után nehéz átmeneti időszakot. De!... Lehet, hogy nincs pótolhatatlan ember, de nincs fölösleges ember sem! Soha nem vagyunk fölöslegesek. És soha nem vagyunk haszon-talanok, mert igenis, hozhatunk hasznot: ha nem a munkaadónknak, akkor embertársainknak. Mert a mosolyunk, figyelmességünk, bátorításunk, szeretetünk soha sem fölösleges!... Sokan várnak rá!... (üdv., barátsággal, Á,E)
sziromparduc: (02-19-2007 @ 07:04 pm) Terjedelmes gondolathoz terjedelmes sorok illenek. Ezt a dolgot szerintem nem lehet és nem is kell megfaragni. Kiöntötted és önmaga egyensúlyától megáll és él...
|