a_leb: (12-03-2008 @ 01:26 pm)

Egyedi, sokat eláruló, végtelenül vándorló vers, az Örök keresése. Nagyon tetszett. aLéb

Anna1955: (12-03-2008 @ 02:01 pm)

"emlékeim kristályai között bőröm mikrorepedéseiben" ...mikor a sejtjeinkbe égett a másik, az lehet ilyen...Nagyon különleges vers, tetszett...:))))

tamiska: (12-03-2008 @ 10:13 am)

nagyon tetszett a versed mondanivalója. Jó a versfelépítettsége, a rendszertelennek érzett stílus.(?) Találó a forma..Grat TáMi

wanderer75: (12-03-2008 @ 10:55 am)

Különleges sorok.

Emeraude: (12-03-2008 @ 11:53 pm)

Köszönöm szépen, kedves TáMi! Csak azt az érzést kelti, hogy rendszertelen lenne (talán a vándorlás során felvillantott képek sűrűsége miatt), azonban mégsem: nagyon tudatosan van felépítve, hiszen az egész az Útról szól, ez a vers végzete is: addig él, amíg úton vagyok. Én is addig élek. No de elég az önvallomásból! Köszönöm kedves szavaidat, örültem Neked -a régi KKs időkből-! Ölellek szeretettel: Em

Emeraude: (12-03-2008 @ 11:53 pm)

Köszönöm szépen, kedves Wanderer! :) Szeretettel: Em

Emeraude: (12-03-2008 @ 11:57 pm)

Köszönöm, kedves a_Léb! Milyen érdekeset írtál: "az Örök keresése" - és milyen igazad van, erre én így még sosem gondoltam. Nem egy személyt keresünk, hanem az Örököt /aki örök tud lenni /vagy az Öröklétet, hogy tovább gondoljam. Minél inkább megfoghatatlan ez, annál inkább kapaszkodunk konkrét utunk össze illeszteni akart darabkáiba. Elgondolkodtattál most nagyon. Köszönöm Neked ezt! Szeretettel: Em

Emeraude: (12-04-2008 @ 12:00 am)

Köszönöm szépen, kedves Anna! (És aztán jön egy világégés, egy tisztítótűz, és a sejtek újjá születnek, korom nélkül. Mert megállva egyszer letettük -hát persze, hogy ráléptek. Na de soha többé megállj!) :) Örülök, hogy tetszett! Szeretettel: Nita

Eroica: (12-05-2008 @ 12:32 pm)

Az Éden keresése.. Szeretem ezt a versed Nitám.