Körbeálltuk a sírt a monoton gyászbeszéd elvegyült a város zajával és a fák panaszos nyögésével. Hozzád kiáltottunk, Uram, hogy bele ne hulljunk mi is a gödörbe, mert akkor a sírásóknak nem lesz dolguk szétszaggatott testünk gyönyörű sírhantként takarná, akit szerettünk. Hozzád kiáltottunk, Uram, hogy gyere közénk, szállj le a fényes, lakkozott dobozra és beszélj nekünk - nem hallatszott a hangunk, s mégis reméltük: Te meghallod vonagló szívünk csikorgását az egymásnak ütődő hiányok csattanását, mert elment ő a világból tőlünk Hozzád jó helyre - de mégis elment! nincs itt!!! itt van lent alattunk bezárva - elment, de ez nem lehet!!! gyere, Uram, mert meghalunk! most gyere! ne akarj egy helyet tömegsírt ezen a délutánon ugye hallod, amit őrült hangon suttogunk? ugye érted? mi emberek vagyunk, s tovább nem várhatunk! - ugye érzed fájdalmunk szagát, és a félelmet, hogy mégsem jössz, s itt maradunk magunk ugye látod, hogy a várakozás, a feszítő akarás sötét foltot festett ingünkre a hónunk alatt? - lassan lépünk a gödör felé a mélység magázhoz húz s közös hangunk sóváran leheli a kéjt: "Jó ott lenni, ahol te vagy, ott csend van és béke már megyünk is, itthagyjuk a világot cserébe az élni akaróknak. Megyünk hozzád és majd együtt táncolunk csontzenére. Meglásd, nem leszel egyedül, csak várj, azonnal indulunk." Ne engedd, Uram!!! gyere közénk, hogy fogjuk kezed, hallgassuk éneked, hogy mi is énekeljünk Veled szent éneket az Életről - Rólad tanítsd meg nekünk Az átlépés dalát hogy ha időnk lejárt, könnyű legyen menni a patakon át Hozzád - de most gyere közénk, állj a kör közepére, mit tépett szívünkből róttunk ő köré töltsd ki a helyet legyél támaszték, kibe kapaszkodni lehet, s mi átölelünk Téged, mert Te vagy a Szent Kör közepe, ahonnan kiindul minden, ahonnan erőt kapunk a holnapokhoz és ahoz, hogy ha a beszéd véget ér, s az utolsó rög is a gödörbe koppan, ott tudjuk hagyni őt lent - Nálad vigyázz rá, Uram, álld meg őt, meg minket is és minden szenvedőt s ha elmegyünk, akkor is maradj ott vele itt hagyjuk szívünket Neked formálj belőle selyem szárnyakat, add neki, hogy tudjon repülni egyre magasabbra
Hozzád.
2007. február 8.
|