Tudod, megírtalak, feltettelek
Mert titokban magunkról verselek
Fájlba merevedtünk mi ottan
Olvasnak ezren, vagy százan
És még le is mentettelek pendrájvban
Édes lila akácom, lidércfényem
Egyetlen szememfényem!
És amikor összeért a lét a nem léttel
Versbe keveredett a szó az emlékkel
Csendben szeretkezik a neutron 
Atomjaid elektronjaival a weblapon
Di meg Gi, azt mondják ez a digitális 
Olyan megfoghatatlan és mégis vitális
Megírtalak, mert szeretlek még?
Mesebeszéd, kellett egy emlék?
Most te következel, válaszolj hát
Írd meg email-ben a szerelem igaz arcát
Melyben vergődünk, mint mélyben az achát
Digitalizáljunk át sok-sok éjszakát, 
Csókot, titkos pózba őlt energiát!