| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Sok van még hátra ebből a századból Ideje:: 03-21-2018 @ 03:28 pm |
|
|
|
|
Sok van még hátra ebből a századból
Emlékszem, hogy életemnek abban a részében, amit a XX. században éltem le, gyakran előforduló gondolatom volt, hogy vajon megérjük-e, megérem-e a kétezredik évet? Ki is számítottam, hogy én 2000-ben már hatvanegy éves leszek.
Azután eljött a kétezredik év, egy új évszázad és vele a második évezred! Megértük, elértük és túl is éltük, mert most sem jött a megjósolt Világvége. Vagy nem tudunk róla. Napokkal az ezredforduló után betöltöttem a kellemesen rettegett hatvanegyedik életévemet. Már nem egyessel kezdtük a dátumot, hanem kettessel. Azután kilenc éven át a kettes után két nulla következett, de az egész évszázadban várnunk kell majd arra, hogy a kettes mellé egy egyest írhassunk. Most 2018 van. A 2100-at már nem érhetem meg. Nem, nem. Ez lehetetlen. Tessék...?
2024-re felépül Ez, 2028-ra megépül Az, 2030-ban felavatják, megnyitják és működésbe helyezik Amazt. Vannak, lesznek majdani dátumok, amelyekre máris sokan kiváncsiak. Izgalomban vannak miattuk. Igen. Ezek az emberek mind abból indulnak ki, hogy ők még, bizony, élnek akkor, amikor már régen elavult emlék lesz az okostelefon, a fogamzásgátló és a WC-papír, az atomerőművek, meg még sok más is. Biztosan jó lesz akkor!
Ám hogyan érezzem magam én, amikor ilyeneket hallok? A nyolcvanadikban járva. Több, mint ötven éve zongorázásból élek. A minap kaptam 2018 október végére egy fellépést. Megérem-e? Mert az imént felsorolt eseményeknek többségét már biztosan nem élhetem meg. Korán születtem. Mihez képest? Az utókorhoz képest. Leonárdó meg a többiek, akik belepiszkáltak a jövőbe, rúgtak és haraptak a halál ellen. Látni akarták, hová jutunk, mivé leszünk. Micsoda fennhéjázó egy banda ez a mai, amelyik nincs tekintettel az érdeklődő, de már koros embertársaira!?! Naponta biztosítanak minket arról, hogy késő, öregem. Addigra már sehol sem leszel. Nem? Én, aki már évtizedekkel ezelőtt megmondtam, hogy az idő nem is az, aminek hittük? Einstein kiment a szobából, mert nem tudott magyarul és Picasso előre leszögezte, hogy csak viccelt, de kiváncsi volt, mit szólnak majd képeihez a kritikusok...? Mire kiderül, mennyire nekem volt igazam, rám és ránk már senki nem emlékszik...
Mostanában indult egy sorozat a TV-ben. Négyszáz folytatással. Érdemes volt megnéznem az elsőt?
Dehát, ez az élet rendje.
Göteborg, 2018.
Egy alkalommal öt-hat világhírű fizikus, köztük Einstein vitázott egy szobában. Németül folyt a vélemények cseréje. Egy-két óra után Einstein fáradtan felsóhajtott:
- Na jó, megyek, maguk meg csak beszéljenek nyugodtan magyarul.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 05-07-2018 @ 04:12 pm
| Hozzászóló: fényesi (Ideje: 03-21-2018 @ 09:09 pm)
Comment: Bizony, már nekem is van mire visszaemlékeznem...Olykor fura, de nem bánom a korom! Üdv. fTJ |
|
|
|
|
| Hozzászóló: PiaNista (Ideje: 03-21-2018 @ 09:53 pm)
Comment: Én sem bánom. Néha még el is gondolkodom, hogy miért is kellene bánnom? Kellemesen izgalmas életem volt...
Köszönöm szépen az olvasást!
Üdvözlettel: PiaNista |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 03-26-2018 @ 08:47 am)
Comment: Laci, jogos önzés ez, amit olvasok az írásodból, de nem a sértett ember, hanem a világra nyitott ember féltő önzése. Tudod, aki ad, adott a világnak, az embertársainak, aki nyomot hagyott, az a saját színeivel hozzájárul ahhoz, hogy ez a hely jobb legyen :-), és ott lesz mindig abban a jobb világban, amiről írtál. ...még ha önmaga már nem tudja megtapasztalni. Jogos és szép ez az írás.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: PiaNista (Ideje: 03-26-2018 @ 09:54 am)
Comment: Béla, köszönöm szépen a hsz-t és az olvasást. Múlnak, rohannak az évek és ilyen írásokat hoznak ki emberekbôl, akik Azt a Jövôt már nem élhetïk meg.
Öleléssel:
Laci |
|
|
|
|
|
