| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Vedd észre! Ideje:: 03-18-2021 @ 03:37 pm |
|
|
|
|
Ritkul e föld. némul a határ,
döbbenetnek fakó árnya száll.
Túl sok már, ki minket itt hagyott,
az élő fogy, s gyűlik a halott!
Annyi pelyva közt miért a jó megy el?
s miért nincs, ki erre bátran megfelel?
Csak áll, néz, taglózza a sorsa,
együtt is kevés, hogy megoldja,
mert kaszás jár, s arat félelem,
s az ész ezt felfogni képtelen.
Életre fel, gyerünk, mind előre hát!
Oly erő van bennünk, nincs veszve a gát!
De a nép csak vár és bennragad
a lélek, csüggedt, bús, hallgatag
pillák, mint ajtók lassan zárnak,
zárt ajkak mormolnak imákat.
Hittel igen, bölcsen, vértezz reménnyel,
mert ki lángol, győztes, s bizton nem ég el!
Játszik csak, erőtlen mind, balga,
kevés, ki valóban meghallja,
hogy túl sok, ki minket itt hagyott,
az élő fogy, s gyűlik a halott!
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 11-26-2022 @ 09:30 pm
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 03-19-2021 @ 05:21 pm)
Comment: Mit is mondhatnék. Felfoghatatlan ami történik. Nagyon igaz a versed minden gondolata. Letaglóz a fájdalom, és vannak akik ebből is hasznot húznak. A jók meg fogynak. Gratulálok versedhez. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: naiva (Ideje: 03-19-2021 @ 07:13 pm)
Comment: Szomorú időket élünk... Olyat, amilyent nem is olyan régen, elképzelni sem tudtunk... Fájón igaz versed mélyen megérintett! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Captnemo (Ideje: 03-24-2021 @ 09:23 am)
Comment: Túl sok ami eszembe jut versedről, és még több, ami erről az egész történetről. Egész hetet betöltő kommentet meg csak nem kellene. Így aztán csak annyit, hogy öröm ebben a letargiában, hogy van, aki felemeli fejét, hangját. Persze, amikor a halotti ének betölti a Világ fölött az Eget, akkor igazából minden más hang eleve elveszett. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 04-14-2021 @ 05:32 pm)
Comment: Zsoloo, nagyon tetszik a vers szerkezet, mintha egyfajta dialógusba keveredne itt apátia és lelkesedés. ...és győz az apátia, a realitás rideg, kemény valósága. Mindemellett örülök, hogy megszólalt a versben lelkesedés, mert ez a hang is kell. Szóval nagyon vegyes érzések kavarognak bennem a versed olvasva, és ez jó, mert elgondolkodtat. Az első és az utolsó szakasz záró kétsora hihetetlen erős, nagyon tetszik, hogy a keretet így alakítottad, mert nagyon nagy nyomatéka lett így a versnek. Örömmel olvastalak.
aLéb |
|
|
|
|
|
