Viszonozni szeretném, mind azt a jót és szépet, amit Tőled kaptam, amig veled éltem.
Mosolyt csaltál arcomra, átkaroltad vállam ,vagy hallgattál velem, mert arra volt szükségem.
A végzet más utat nyított meg előtted. Meg kellett tanulnod Egyedül, nélkülem élned.
Ne hagyd, hogy a múlt térdre kényszerítsen. Ne hajtsd le fejed,mert nem kell szégyelned.
Emeld fel, bátran, én is azt teszem. Vállalom a szerelmet, pedig tudom,vétkeztem.
Ha eljön a pillanat, és egyedül maradsz, kiáltásodat nem hallják, segítséget nem remélsz.
Akkor csak suttognod kell, és én máris ott leszek. Mondd ki bátran a nevem. Ne félj nem élek vissza vele.
Szívemben mindig, ott lesz a hely Neked. Akkor boldoggá tettél, mert TE voltál nekem. |