A csodásnak ígérkező hétvégém csúfos kudarcba fulladt. Ez az egész hét olyan nyomasztó volt és éreztem, hogy nagyon nehéz dolog elé állít az élet... Tudom, ez rendkívül személyes dolog, de azt hiszem, kiönthetem a szívemet... Most erre van szükségem.
Tegnap ugyebár péntek 13-a volt. Én ezt a napot legszívesebben kitörölném a naptárból. Undorító dátum! Most biztos sokan azt gondolnák, hogy áhh, ez csak egy babona! Én is szerettem volna ezt hinni. A tegnapi napom nem is lett volna olyan vészes. Bár a suliban nem történt sok jó, de igazából rossz sem, leszámítva egy egyest, amit házira kaptam. Pff, kit érdekel, mi vagyok én, óvodás?? Nah, mindegy, a lényeg, hogy ez nem izgat. Délután viszont már éreztem, hogy ez megint nem az én napom lesz... Öt óra felé hívtam páromat, nem volt elérhető. Rosszat sejtettem... Be is igazolódott. Beteg lett!;(:( Már megint, szegénykém. Már tudtam, hogy ebben nem lesz köszönet, biztos, hogy nem fog meggyógyulni egyik napról a másikra... De akkor borultam ki igazán és mentem le "friss levegőt szívni", amikor anyát hívták a munkahelyéről...
Elbocsájtották. Négy embert küldtek el, köztük az anyámat. Harmadjára kell átélnem annak a borzalmát, hogy nincs pénzünk, anya folyton ideges és rosszkedvű, hogy megint csak a tehetetlen várakozás jön, hogy vajon mikor talál végre munkát... S, ha mindez nem volna elég, mamám is lebetegedett. Megfázott, de nála ez már régen rossz, hiszen alig eszik, pedig amúgy sem egy nagy étvágyú...
És, ahogy éreztem, párom nem tudott ma jönni. Belázasodott. Hallottam a hangján, hogy nagyon beteg, be volt rekedve és bágyadt volt a hangja. Úgyhogy ma már jót bőgtem... De jelenleg tartom magamat, mert még mindig reménykedek, hogy ezután csak valami jó jöhet! Persze, a mai buli ugrott, s egy ideig a nadrágszíjat is össze kell húzni, azért még mindig bízok. Bízom benne, hogy a dolgok végül jóra fordulnak. Csak erősnek kell maradnom. Más megoldás nincsen. Éljen a gazdasági válság, ollé!:S
Na, csáó!
Ui.: Nem tudom, mikor lesz újra ihletem írni, mármint történetet. Most az összes elszállt :S. Igyekszem töltődni, de ezúttal nem lesz olyan egyszerű a dolgom. Az a jó, hogy már sok nehéz időszakot túléltem, talán erőt tudok meríteni a régmúlt kudarcaiból... Óhh, mily' költői voltam :) |