Fullextra.hu - Fohász

Utam végéhez érkeztem, Atyám! Fáradt vagyok már, nehéz a kereszt. A test, a lélek megpihenni vágy, de száz kérdés bánt, itt tart, nem ereszt. Te adtál eszközt, munkát és irányt, rám pazaroltál ritka kincseket. Előled bujkált e balga parány kétségbe vonva létezésedet? Fakult emlékek... most szebbek talán. Bensőm legmélyén ma is fáj nagyon mondatlan szavam, nem mondott imám. Sok–sok kérdésem most nálad hagyom, nem kérdez többet, hívásodra vár egy fáradt vándor, a rozzant padon.