Küzdőtér |
|
|
|
|
Vers: haaszi: Pannon ecsettel |
|
haaszi
Pannóniám, tavaszodról
képet én is festenék;
fantáziám vonná elő
szívem arany ecsetét.
Lilákat, zöld falombokat,
éledő természetet,
ablakra muskátlit, házat
bíborral pingálom meg.
Ha jő a nyár, a dús opál
krómoxiddal árnyalnék,
hozzá narancsot, mélyvöröst
és citrancsot mázolnék.
A láthatáron égszínkék
ég alatt, kövér mezőn
tehéncsordát lesnék, szürkét,
kérődzve a legelőn.
Világos okkert és olív
zöldet, égetett umbrát
vetnék a vászon foltjain,
festve szép Pannóniát.
Az őszök színe zöld arany
vibráció, s az ultra
marintól kezdve számtalan
fényfolt az ég-paletta.
A néma tél titánfehér,
s kék kobalt lenne nálam,
ezüstös holdsugár kenné
ónszín festékkel vállam.
Az árnyalás ködébe vész
perspektíva és kontraszt,
hol törtfehér havat a zord
szél pannon télbe olvaszt.
|
|
| |
|
"haaszi: Pannon ecsettel" | Belépés/Regisztráció | 1 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: haaszi: Pannon ecsettel (Pontok: 1) - Anna1955 (anna.lorinczi.l@gmail.com) Ideje: Július 24, szerda, 07:13:55 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Színekben tobzódó képet festettél egyszerű szavakból, mesterien. Szeretettel olvastalak: Anna :)) |
|
|
|
|
|
|