Küzdőtér |
|
|
|
|
Vers: fényesi: Ülj dög, élek! |
|
fényesi
Mint kősziklából pattintott
nyílhegy, mit szélnek és
vészbe hajszol az akarat,
oly sebes-végtelen az utam.
Surrogva hasít semmi
lelkem, oltalmat remél
rejtekéből felriadó
jég-törékeny elmém.
Kívül mozdul az éjjel,
mint lomha sárlavina,
rostokba bomlik bennem
a fáradtság, de nem alszom.
Ülj csak dög, még élek!
Morogj, s hidd, csupán
időd legyen, míg elérsz
zsoltárom mormolom!
(Tóth János)
|
|
| |
|
"fényesi: Ülj dög, élek!" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: fényesi: Ülj dög, élek! (Pontok: 1) - Attila61 Ideje: Október 28, szerda, 18:49:07 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | A hit sokat segít az őt gyakorlón, van kihez fordulni a legnagyobb bajban, félelemben, magányban. Versed olvasása után ezek a gondolatok jöttek elő ismét belőlem, nyílván mindenkinek más.
Szeretem a verseidet, mindig gondolkodásra késztet. :) Jobbom!
|
|
|
|
|
|
|