 |
Vers: Kankalin: Csak egyszer |
|
Kankalin
Egyszer valóra válhat minden álom,
egyszer felérhetünk a messzi csúcsra.
Vágyunk szaladhat szerte, hét határon,
mocsár se húz le, mert kitér az útja.
Ha egyszer úgy dalol nekünk pacsirta,
hogy „csak egyszer éljük rongyos életünk”,
habár terelget, mégis ezt tanítja,
szülni költeményt, sorokba vén betűt.
A Vén Betűt, miből csiholt ezer lesz
és a milliók után sokmilliárd,
a tartalom sodor, belézuhan test,
mert én így szövöm szavakba azt, mi bánt.
Gyakran ont a tollam nemvirágosat,
csupán a tisztulás mi hajt, dalom lett,
mert erősugár a szó, ha megfogant,
hisz egyszer szült anyám, egyszer halok meg.
Csak egyszer.
(Ars poetica)
(Horák Andrea Kankalin)
|
|
| |
|
