Küzdőtér |
|
|
|
|
Vers: Paulus: Holdfény-üzenet |
|
...
Ilyenkor télen takaród alatt a lábad
még-meleg, aprócska, elevenszült állat,
s mint homokban lassú kristályszemek
szemed szikrázó és titkokat rejteget.
Ilyenkor volna jó csókodba kuporodni,
a nyelved bíborához domborodni,
sietnék én nagyon ha szólítna ajkad:
van édes nyálam, gyere, megmosdatlak.
Lazán felhúzott térded, koccanó bokád…
a látóhatár selyem és rőtszínű brokát,
s tekintetem e messzeség mögé, újra
s újra a combok remegő öblébe hullna.
Nem kéne kétszer sem mondanod,
elindulnék a surrogó anyag-halmazok
között s mint bogárka a lámpaburába
hullnék örömtüzed epicentrumába.
Kóbor pókod vagyok űrpókhálón,
súlytalan-örvénylő, vágyakban-elmállón
a holdsugárból fonok üzenet-fonált,
s innen, e messzeségből vetem reád.
|
Ideje: április 23, hétfő, 06:53:41 - Netelka
|
|
| |
|
Vissza a kirakathoz
|
|
|
|
|
"Paulus: Holdfény-üzenet" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Paulus: Holdfény-üzenet (Pontok: 1) - Eroica (ezüsttollacska@ t-online.hu) Ideje: április 23, hétfő, 09:16:00 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Gratulálok a Főportán megjelenésedhez! |
|
|
|
|
|
Re: Paulus: Holdfény-üzenet (Pontok: 1) - szemilla (szemilla@citromail.hu) Ideje: április 25, szerda, 10:35:06 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | húúú, Paulusom! ez ám a dallam! |
|
|
|
|
|
|