Küzdőtér |
|
|
|
|
Vers: Kankalin: SzerelmesÉnek |
|
Kankalin
Mesét sikolt a kósza néma-csillag,
a csönd is éled, ám a pille párna
tovább ölel, s amint elér a lárma,
szemed zugába bújva pára csillan.
Tiéd e csillag éber álmaidban,
körülragyogja azt, mi ritka, drága,
s rajongva izzik át az éjszakádba,
ha titkokat hevít a láz, amíg van.
A szél lehűt. Ne hagyd, kerüld! Ha tiszta
esőt szitál az ég szerelmesének,
a Nap karátra váltja, majd a tinta
aranysugárral ont sötétre kéket,
s puhán teríti rád a baldachint ma
szonettbe ringató szerelmes ének.
(Horák Andrea)
|
|
| |
|
"Kankalin: SzerelmesÉnek" | Belépés/Regisztráció | 4 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Kankalin: SzerelmesÉnek (Pontok: 1) - Anna1955 (anna.lorinczi.l@gmail.com) Ideje: Június 23, szombat, 05:32:44 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Csodás. A képek lágysága, kifejező ereje szinte elringat. Nagyon szép szonett. Gratulálok Andrea. :)) |
|
|
|
|
|
Re: Kankalin: SzerelmesÉnek (Pontok: 1) - a_leb Ideje: Június 23, szombat, 17:23:24 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Remek szonett, fegyelmezett formáiban mély, finoman talányos vers. Bennem ha tárgy lenne, kristálycsillár lenne sötét tónusú kristályokból. Örömmel láttam itt.
aLéb |
|
|
|
|
|
|