Malan: Ég alatt
Dátum: Február 22, vasárnap, 21:16:40 Téma: 175. szám
A régi úton halvány lámpafény,
benne én, s a szél motoz talán.
Mint félszeg koldus, úgy suttog felém,
s eltűnődöm néhány mondatán.
Sörről gügyög és az égre mutat:
Csillagok és műholdak szállnak.
-Észre már! -szólok, de ő csak mulat,
rajtam nevet, hogy minek várlak.
-
Nem is tudom. Ma szép az éjszaka.
Ahogy lefoszlik minden anyag,
forma, szín, s mint lyuggatott kalap,
csillog fölöttünk némán, egymaga.
Hideg van. Bár eltűröm számtalan
éve már, megszokni nem lehet.
Veled, vagy nélküled, de elhagyom,
-ma tényleg- hűs várótermemet.
(Sándorfi András)
|
|