lambrozett: A paramnézia bája
Dátum: Február 05, vasárnap, 18:51:36 Téma: 211. szám
Milyen messze lehet az Óperenciás?
Miféle cipő kell, hogy addig eljussak?
Varrassak-e köpenyt, olyan bűvös-bájost?
Ki segíthet ebben? (Nekem bonyolultak.)
Kell-e vinnem rózsát Valaki sírjáról, s
lendíthet-e majd az jó-tündérségemen?
Lelkem átlényegül anélkül is vajon?
(Talán elég csupán, ha főm belevetem.)
Súlyos kérdéseim viccesen hathatnak...
De emlékszem, mikor ott álltam a parton.
Melyik életemben vagy holtamban tettem?
Nos, ezt bizony nehéz volna megmondanom.
Sípgyártók eltűntek, fütyölhetek számmal,
hétmérföldes léptet álmomban sem kapok -
hamu sincs, amiben pogácsám sülhetne...
Kihalt óriások közt járok most gyalog.
Győzőm lesz a medve, oroszlán és kígyó,
nézhetem üveges szemekkel a kaput....
ahonnan kikiált majd egy csengettyűhang:
- Mi nem vagyunk sehol, másé a Déja vu-d.
(Sztancsik Éva Lambrozett)
|
|