Fullextra.hu - aMaizahMonc: Egy szerelem születése

Lágy rezzenéssel,
Mint ébredő bocsok tejet kérő óhaja,
Úgy hatja át lelkemet a szerelem.

Esőként áldja fügefámat kertem honában,
Hogy jó gyümölcsöt hozzon éden-véremen,
Mely kívánja édes nektárjait,
S szárnyas vágyként bármit elérhet
Megélve álmaim.
Ahogy a szarvas vágtat át
A rostosan zöld réten,
Úgy sző való világot e növekvő érzelem.
Oltalmazó kasmírként reánk hull,
Pici kis tüzeket gyújtva minden kivirul.
Ápol, táplál, ha eltévedsz hívogat
Ahogy a csillagok fénylik a mámat.
Így kertészkedik lelkemben a szerelem,
Mint májusi felhő rá száll,
S arany cseppben,
Láthatjuk egymást, madárként táncolunk,
Majd egy csöppnyi csókkal együvé forradunk...

(Gál Attila István)