tavinarcisz: Távolba vágyom
Dátum: November 09, péntek, 12:34:00
Téma: 27. szám
Távolba vágyom,
távoli táj a hazám.
Bevallom, hogy újra boldog
csak ott lennék igazán.
Még jó anyám vár,
bármerre kerget a láz.
Azóta nélkülem árva
a régi szülői ház.
Néha a nyáresti szél
elhozza üzenetét:
Hajába hány ezüst szálat
szőtt a sok egyedüllét.
Ő varrt ruhát rám,
nem volt egy folt azon.
Akkor még kalandra vágytam,
ma másról álmodozom.
Ki tudja hol van, ó hol
az ártatlan gyermekkor,
az öreg diófa lombja,
a nyíló rózsabokor?
Rácsok közé zárt,
elrontott élet enyém,
valaha minden oly szép volt:
Szeretet, hit és remény.
Szerettem sok léha nőt,
akiknek fizetni kell,
hiú remény volt a kártya,
s a hitből így lett hitel.
Távolba vágyom,
távoli táj a hazám.
Bevallom, hogy újra boldog
csak ott lennék igazán.
|
|